Azt mondja múltkor az anyukám: „Lacikám, édes fiam! Én nagyon szeretlek és örülök hogy itthon laksz még huszonöt évesen is, örömmel tartalak el, még zsebpénzt is szívesen adok. Legalább tudom, miért gürizek éjt nappallá téve. De te még nem gondoltál arra, hogy esetleg elmenj valahová dolgozni?”
Szóval szíven ütött a kérdés, képzelhetitek. Nem akartam szegénynek fájdalmat okozni azzal, hogy azt mondom: „Nem bizony!”, ezért az anyai szívére apellálva ravaszul ezt válaszoltam: „Nagyon szívesen mennék, komolyan! De egyszerűen nem találok olyan munkahelyet, ahol:
- legalább nettó 200.000.- Ft-ot keresek úgy, hogy nem kell megszakadnom, mert tudom, hogy az fájdalmat okozna neked
- ingyenesen biztosítják a szállásomat, mint itthon
- napi háromszor (reggeli, ebéd, vacsora) adnak enni ingyen, mint itthon
- a munkába járásomat ingyen megoldják (Na jó, itthon ilyen nincs, de nem is megyek melózni.)
- ha hirtelen kell egy kis pénz, nem kell megvárnom a fizetést, pikk-pakk adnak előleget (Jó, itthon nincs előleg, csak majdnem naponta egy kis fizetés, de te az anyukám vagy, ők pedig nem azok.)
- mindenben segítenek, ha kérem, mint itthon
- lakhatok a barátnőmmel kettesben (Mint itthon, ha lenne barátnőm.)
- elég végzettséget jelent a stabil kis nyolc osztályom, nem kell akadémikusnak lennem
- ha kimegyek az utcára, vagy elmegyek a boltba, az általam is jól ismert magyar nyelven beszéljenek körülöttem, mint itthon, ne németül, vagy angolul, vagy akárhogy
- és mivel én gyakran akarlak látni téged, jelentős mértékben támogassák anyagilag a hazautazásaimat (Ez biztos jól esett anyukámnak, mert most már lerogyott a székre és egyre szaporábban vette a levegőt.)
Szóval frappánsan és sajnálkozva ezt válaszoltam az anyukámnak hogy lássa, majd szétvet a szorgalom, de hát nekem is vannak elvárásaim. Tutira vettem, hogy ilyen munkahely nincs.
Megszívtam! Másnap a kezembe nyomott egy cetlit, ez állt rajta:
„Minden kívánt feltétel adott.
Hívd fel, vagy írj neki: [------]; [------]
Szóval most mehetek melózni, ez van. Ha nem hiszed el, hívd fel te is, vagy ami még jobb, írj neki, majd visszahív.