Bornai Tibor és Bornai Tibor? Nem, nem arról van szó, hogy nem figyelt oda eléggé a szerző, és egy óvatlan pillanatban magával kezdett társalogni. A könyvet, amit most a kezében tart az olvasó, ketten írták: Bornai Tibor, az édesapa, aki 60 éves korában, 40 évvel ezelőtt elhunyt, amikor a fia, Bornai Tibor még csak 17 éves volt.
Az apa 1912-ben született, és 1972-ben halt meg. Fia 1955-ben látta meg a napvilágot, a másik dátum még titok. Kettejük történeteiből rajzolódik ki ez a nehéz, csodákkal és tragédiákkal telezsúfolt időszak, amely éppen most, a könyv megjelenésekor ér százéves évfordulójához. Erről a száz évről mesélnek ők ketten: a kályha mellett ülve téli estéken, a Balaton partján heverészve, egy május elsejei felvonuláson, egy Párizs felé robogó kisbuszon, a Népliget mutatványos bódéi előtti padon vagy egy Üllői úti bérház konyhájában.
Sírós-nevetős könyv ez, dokumentumregény, minden benne szereplő tény és adat valóságos. Apa és fia jegyzetfüzetében lapozgathatunk csodálkozva, mennyire rímel egymásra ez a két sors. És talán sokan lesznek majd, akik a maguk életében is megtalálják az ugyanilyen rímképletű verssorokat.
Oroszlán az Ecseri úton? Hogy kerül egy oroszlán az Ecseri útra? Hogy kerül a sivatag koronázatlan királya oda, ahol a használt gyerekkocsitól a hibás rádióig, a szakadozott könyvektől a molyos rókaboáig ócska tárgyakat adnak-vesznek az emberek?
Kiderül ez is, és az igazi, nagy kérdésekre is választ találnak ebben az emberséggel és humorral átszőtt könyvben.
Egy tökéletesen fekete, több ezer méter magas áthatolhatatlan kupola borul a város fölé - ez az "erőtér". A civilizáció összeomlásának korszakában burkolja így be magát az egyik főváros, hogy megvédje polgárait az eluralkodó káosztól, erőszaktól, fos...
Több mint félezer érem, bravúros rekordok, felejthetetlen pillanatok - az elmúlt évtizedekben a magyar olimpikonok sportnagyhatalommá tették az országot az ötkarikás játékokon elért eredményeikkel. Másodpercek, méterek, pontok és gólok azonban nem tu...
Szókratészt minden idők egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon. Pedig nem volt tudós, nem írt semmit, egész életében tanulni akart. Úgy tartotta, "a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet". Meg volt győződve, hogy az elképzelések ...
Gazdag nyelv a magyar. Ha élünk bő lehetőségeivel, akkor egy nagy formátumú alkotás minősítésénél két szót is használhatunk: teljes és tökéletes. Pedig a kettő nem azonos: a teljesség a mű tartalmi gazdagságát jelzi, a tökéletesség a kivitelezés minő...
A nyilvánosságnak szánt beszélgetés mindig tanúbizonyság-tétel is. Senki sem tesz tanúbizonyságot a maga teljességében arról, aminek tanúja volt, csak annak bizonyos részleteiről. Alapvetően szinte csak arról, amiről kérdezik. Éppen ezért a kérdezőne...
Angol