A XX. század kiemelkedő nyelvésze, Csűry Bálint arra vállalkozott, hogy elkészítse a szamosháti emberek szókincsének a teljes szótárát. Gazdag gyűjtését a Szamosháti szótárban jelentette meg két kötetben 1935 1936-ban. A tájszavak mellett a magyar népnyelv virágaihoz tartoznak a többszavas kifejezések is, velük a szamosháti ember ezerféle színt tud adni a beszédének, ezért a szerző ezeket is bevette a szótárába.
Az Egy fa nem erdő című gyűjtemény a Szamosháti szótárban föllelhető 3700 szólást, közmondást, szóláshasonlatot, helyzetmondatot összefoglaló néven frazémát tartalmazza.
Ez a szótár a frazémákat az első szavuk szerinti ábécérendben közli, megadja magyarázatukat, és gyakran a néprajzi hátterüket is bemutatja. A gyűjtemény durva, gúnyos és tréfás nyelvi elemeket is tartalmaz. Egyik érdekessége, hogy szép számmal közöl szófordulatokat, helyzetmondatokat is. Például:
- Az isten áldja meg, ahol egyet lép! (áldás)
- Fusson ki a szemem, ha látom! (esküdözés)
- Az isten rogyassza rád az eget! (káromkodás)
- Öcsém, agyagos! Tiéd a gémfos. (durva megszólítás)
- Ülj le minálunk, legyél a mi lányunk! (kínálás)
- Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta. (mondóka)
Gyűjteményünk segítségével tanulmányozhatjuk a Szamoshát jellegzetes szólás- és közmondáskincsét, mintegy visszaröppenve a hagyományos földműves gazdálkodás mára szinte nyomtalanul eltűnt világába. A szótár egyben tisztelgés a szorgos gyűjtő, Csűry Bálint emléke előtt is.
Az aranyág középpontjában - írja Frazer - a meggyilkolt isten ("slain god") fogalma áll, amit "úgy hiszem, közvetlenül a barátomtól (ti. Robertson Smithtől) vettem". A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia) ligetének és szen...
(Második, javított, bővített kiadás) Tényalapú, titokzatos ismeretterjesztő erdőbúvárkodásra invitálom a Természetbarátokat: Mire jó a műerdő és hogyan tudod megkülönböztetni az igazi, természetes erdőtől? Mit tud a jó erdész és kedveli-e a vadászt? ...
Angol