"Az teszi egységessé ezeket az írásokat, hogy alapvetően azonos a tárgyuk: a kultúra modern eszméje. Ez azonban így talán még túl tág megfogalmazás. A kultúrának az a felfogása, amely a XVIII. század második felében megjelenik, rendkívül összetett, egy sor szorosan összekapcsolódó, ám ugyanakkor eltérő fogalmat fed, ami különféle kétértelműségekhez és ellentmondásokhoz vezet. (...) Az esszék azonban alapvetően egy szűkebb témát tárgyalnak: a modern időkre jellemző magaskultúra sajátos fogalmát. (...) A magaskultúra élő, mert továbbra is aktív és kreatív; olyan új műveket hoz létre, amelyek aktuálisak, közvetlenül a mához szólnak, és ugyanakkor maradandók, egyetemes jelentőségűek." (részlet a kötet Bevezetéséből)
A kötethez Kis János írt utószót.
Márkus György (1934, Budapest - 2016, Sydney) a legjelentősebb magyar filozófusok egyike. Lukács-tanítvány, az ún. Budapesti Iskola tagja, az ELTE tanára, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa. 1977-es emigrációja után az University of Sydney professzora volt.
Főbb művei: Marxizmus és "antropológia" (1966) Irányzatok a mai polgári filozófiában (1972, Tordai Zádorral) Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (1973, Bence Györggyel és Kis Jánossal) Diktatúra a szükségletek felett (1983, Fehér Ferenccel és Heller Ágnessel) Kultúra és modernitás (1992) Metafizika - mi végre? (1998) Culture, Science, Society: The Constitution of Cultural Modernity (2011)
Az Atlantisz Könyvkiadónál megjelent: Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (1995) Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai (1994)
I. Az ország 1. Általános földrajz 2. Éghajlat, növény- és állatvilág, környezetvédelem II. Történelmi áttekintés 1. Az ókori Itália 2. A középkortól az újjászületésig (Risorgimentó) 3. Az egyesüléstől napjainkig 4. Magyar–olasz kapcsolatok III. Civi...
"A mohácsi csata közeledő 500. évfordulója okán megélénkült a tudományos érdeklődés az események pontosabb tisztázása érdekében, és mindez láthatóan hatással volt a magyar társadalom történelem iránt fogékony részére is. Nem véletlenül, hiszen a közg...
Az építészet soha nem vizsgálható önmagában, az adott történelmi korszak, kultúra, társadalom, gazdasági helyzet, technikai színvonal figyelmen kívül hagyásával, megszámlálhatatlan módon kapcsolódik a kultúra más területeihez. A kétkötetes könyv tize...
Jelen kötet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2021. október 18-19-én megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdé...
A koronavírus-világjárvány sokféleképpen inspirálta a társadalomtudományt, az előzményekre is kitérő eseménytörténeti krónikáktól a kapitalizmus- és ökokritikai megszólalásokig. A pandémia információs vonatkozásait nagyító alá tévő összegzés azonban ...
Angol