"Húsz éve foglalkozom hivatásos módon a 19. századi magyar irodalom történetével; arra gondoltam, megpróbálom összefoglalni, milyennek is látom ezt az irodalmat." E szavakkal kezdődik a tanulmánykötet, amely Takáts József Ismerős idegen terep című, 2007-es könyve után írott irodalomtörténeti dolgozatait teszi közzé. Összegző jellegére utal a címe is: a szerző - a néhai kiváló művészettörténész, Sinkó Katalin szavát kölcsönvéve - "másik mitológiának" látja a 19. század kultúráját, amelynek szereplői másféle célokat követtek, másfajta szabályoknak engedelmeskedtek, mint mi, a 20-21. századi kulturális világ lakói. A kötet valamennyi írása ellenszérumnak készült a Takáts által "modernné olvasásnak" nevezett hivatásos és laikus értelmezésfajta elkerülésére, amely úgy próbálja "élővé" tenni a régi szövegeket, hogy aktualizálható üzeneteket, mai érzelmeket, mai dilemmákat fedez fel bennük. A Másik mitológia tanulmányai a vizsgált költemények, regények, értekezések egykorú kontextusainak a feltárásából indulnak ki. "Másik világba" kalauzolnak el, amelyben az irodalom többnyire a "tanítás-tanulás modelljét" követve készült, az ókori örökségre emlékezve, a "pszichológiai ember" feltalálása előtti lélektanhoz igazodva.
Légy üdvözölve a japán mitológia különleges világában, amelyben olyan varázslatos lények élnek, mint az élő, öntudattal bíró szamurájpáncél, a sólyommaszkos szárnyas férfi, a rejtélyes párducember, vagy a telhetetlen étvágyú, vörös, kígyószerű szörny...
Átszerkesztettem ebben az új kiadában a mesék sorrendjét, hogy a népi élet történeteitől haladjunk a könyv végén található tündérmesékig. Ezek a tündérmesék egy ősi mitológia maradványai. Szinte ismétlődnek, a történeteik variálódnak kissé. Hasonlóak...
A mitológia azon regék (mítoszok) gyűjteménye, amelyek a népek őskorabeli isteneiről, hőseiről és más hasonló lényeiről szólnak. Ezeken kívül tartalmazza mindazt, amit ezen lényekről hittek, ismerteti e népek vallását és istentiszteletét (kultuszát) ...
Angol