A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestára sorozat harmadik kötete II. Rákóczi Ferenc fejedelem népi emlékezetét mutatja be az utóbbi három évszázad írott forrásai és a szájhagyomány alapján. A Habsburg-ház elleni felkelés élére álló, majd a szabadságharc bukását követően önkéntes száműzetésbe vonuló Rákóczi mindössze néhány évtized leforgása alatt folklórhőssé vált, és kialakuló mondaköre a Kárpát-medence túlnyomó részén elterjedt, népszerűségében Mátyás király, Szent István és Szent László népi hagyománykörével vetekedve, egyes tájegységeken még túl is szárnyalva azokét. A kötet áttekinti a Rákóczi-hagyománykör kialakulását, a fejedelem személyéhez társított mondák típusait és jellemző motívumait, továbbá a Rákóczi-kultusz különféle rétegeit. A Rákóczi népi emlékezetét elemző tanulmányt a néhai fejedelemről szóló mondák válogatott gyűjteménye, a mondakör típusmutatója, valamint a függetlenségi eszmét a 19. századra is átmentő Rákóczi-nóta szövegkiadása egészíti ki.
A szétszórt, ám fontos eredményeket hozó hazai történeti kultuszkutatás eredményeire építve kezdődött három évvel ezelőtt, 2021 elején a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársainak közös diskurzusra is épített munkája, melynek vizsgálat...
A könyv a székely nép kialakulásától a a 19. század végéig követű nyomon a történetüket. Koronként elemzi a székelyek társadalmi berendezkedését, adóztatását, katonai szolgálatát, illetve jogi és társadalmi kiváltságaik fejlődését, majd lassú elveszt...
"Ő felségének" - írta 1629 februárjában Bethlen Gábor fejedelemről az öccse Sárospatak urának - "bizony nincs olyan egészsége, az mint kívántatnék, mert nagy főfájás uralkodik sok esztendőktől fogva ő felségén, ... néha nehezen veszen lélegzetet, mik...
A Kolozsvári Protestáns Teológia professzorának alapműve a magyar protestantizmus históriájáról, az ellenreformáció korától a Rákóczi szabadságharc bukásáig. Részletesen tárgyalja a kort, benne a vallást, az egyházat, a szellemi áramlatokat. Az egyhá...
Mindent megtudhatunk Budapest egyik legelőkelőbb szállodájáról. Például azt, hogy a Gellért az a szálló, - ahová a megnyitás utáni első hónapokban egymás után költözött be a brit, a francia, a román, és a magyar nemzeti hadsereg; - ahol 1919-ben a ko...
Angol