Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén - ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk...? Egyszerűen magyarok ők is.
A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok és megszállott amatőrök meg nem szűnő lelkesedéssel kutatják azt. Száraz Miklós György gyönyörű fotóanyaggal megjelenő művelődéstörténeti albumával a székelység természetét, szokásait, különösségét igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.
"Apai nagyapám, ha valami szokatlant tapasztalt, mosolyogva azt mondta: 'Csavaros, mint a székely esze.' Szava járása volt ez is: 'Három zsidó egy örmény, három örmény egy székely.' Nem tudom, honnan szedte a frappáns mondást, azt sem tudom, valaha találkozott-e örmény emberrel, s ha igen, tudta-e róla, hogy kiféle-miféle. Azt viszont tudom, hogy a székelyeket szerette. Hogy miért? Talán a Székely Hadosztály miatt?"
Az album Száraz Miklós György Székelyek című népszerű művelődéstörténeti munkájának második, átdolgozott, gazdagon illusztrált és bővített kiadása.
Kővári mára klasszikussá vált, hat kötetes monográfiája Erdély történetének első nagy feldolgozása. Az első kötetben az őskortól, a római Dacia próvincia történetén át a hunok, gótok, székelyek, magyarok megtelepedését és történetét dolgozza fel. A k...
A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politi...
A könyv a székely nép kialakulásától a a 19. század végéig követű nyomon a történetüket. Koronként elemzi a székelyek társadalmi berendezkedését, adóztatását, katonai szolgálatát, illetve jogi és társadalmi kiváltságaik fejlődését, majd lassú elveszt...
A Buda eleste után a Magyar Királyság keleti részeiből mintegy három évtized alatt kiformálódott Erdélyi Fejedelemség országgyűléseinek története kétségtelenül részét képezi a magyar parlamentarizmus történetének. Az új állam megörökölte a középkori ...
Bosnyák Sándor, aki 2020-ban hunyt el, egyike volt a 20. század legjelentősebb folklórgyűjtőinek. Az általa feltárt népköltészeti és hiedelemanyag ismerete nélkül a magyar néprajzkutatás számos téren a sötétben tapogatódzna, forráskiadványai kéziköny...
Angol