Dénes Natura Bab fehér / gyöngy (5 kg)

Ez az apró, nagyon barátságos, fehér színű babfajta, sokkal több, mint az iskolás évek menzás élményeinek, egyik gyakori szereplője. Réges - régen túllépett a fehér gyöngybab és általában az összes babfajta az őket körülvevő lekicsinylő sztereotípián. Nem hiába termesztették és szeretik az emberek több ezer éve a babféléket. Mára már többszörösen bebizonyított tény a babfélék emberi szervezetre gyakorolt sokrétű pozitív hatása. És mindemellett: lehet nem szeretni, ezt a fehér, gyöngyökre emlékeztető, kellemes ízű babfélét? Az emberek a babféléket régtől fogva termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen. A babfélék élettani hatásai A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves része kellene, hogy legyen. A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a babfélék szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmi rost tartalmuk miatt fogyasztásuk nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma a babnak, segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak. A hüvelyesek betegségmegelőző hatása, mára már bizonyított. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal szemben is. Hemzsegnek a jótékony antioxidánsoktól. Az Észak-dakotai Állami Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek falán, egészségesen tartják a keringési rendszert, ezzel hozzájárulnak az érelmeszesedés megelőzéséhez. Pá-pá rossz koleszterin! Az Arizonai Állami Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint 8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten át naponta 1 deciliter babot fogyasztottak. Áztatni többszörösen érdemes! Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor egyneműen, egyformán puhulnak meg. A gázképződésért felelős emészthetetlen oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak. Áztatás után lerövidül a főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt hosszú felpuhulási idő miatt. Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra értékes vitaminok és ásványi anyagok. Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot. Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap. Jó választás A fehér gyöngybabból talán a legízletesebb babfőzelékek és bablevesek egyike készíthető. Különösen finom a fehér gyöngybabból, a tejfölös- ecetes bableves. A gulyáshoz is nagyon jó választás ez az apró szemű babféle. Annyi teljesen biztos, hogy csak nyerhetünk vele, fogyasztása jó tesz. A babfélék bármelyike, nagyon jó választás étkezéseinkhez. Jó hatással vannak az emésztőrendszer működésére. Fogyasztásuk hozzájárul az emberi máj és a vese méregtelenítő működéséhez, csökkentik az emberi szervezetben lévő koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést, valamint serkentik a megfelelő nyirokáramlást. Nagy rosttartalmuk hozzájárul a napi rostszükséglet fedezéséhez, segítve ezzel a bélmozgást és az emésztést.