A szerző az 1930-as években a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt, s korának egyik legkiemelkedőbb őstörténésze. Műve rövid összefoglalója a magyarság kialakulásáról, vándorlásáról, kultúrájáról hozzáférhető ismereteinknek. Külön érdekessége, hogy ismerteti a különféle iskolák elméleteit a magyarság eredetéről.
Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén - ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíli...
A magyar őstörténet tudományának archimedesi pontja az a nyelvészeti megállapítás, mely szerint nyelvünk a finnugor nyelvcsaládba, közelebbről pedig annak keleti, úgynevezett ugor ágába tartozik s így legközelebbi rokona a vogul és osztják idiómáknak...
Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszatér...
A kötet két tanulmányt tartalmaz a 19. század két nagy hírű, magyar őstörténet kutatótól. Az egyik Vámbéri Ármin munkája 1881-ből, amely a Hunok és avarok nemzetisége címet viseli. A másik tanulmány, Hunfalvy Pál: Ugor vagy török-tatár eredetű-e a ma...
A Manasz-eposz a belső ázsiai kirgiz nép legfontosabb folklórkincse. Jó szívvel ajánljuk a kötetet azoknak, akik a magyarság keleti kapcsolatai, a török világ, Belső-Ázsia, a keleti népek irodalma, a kirgiz népköltészet iránt érdeklődnek és azoknak a...